"Mindaz itthon is megvalósítható, ami ott" - kutatási gyakorlat a Mayo Klinikán

2023. október 26.

Szabó Evelin és Bosnyák Inez, a pécsi orvoskar hatodéves hallgatói a nyáron az USA és a világ egyik vezető egészségügyi intézményében, a Rochesterben található Mayo Klinikán töltöttek egy hónapot kutatási gyakorlaton. A lehetőség megteremtésében és a kiválasztásukban is fontos szerep jutott dr. Reglődi Dóra professzor asszonynak, az Anatómiai Intézet igazgatójának, tudományos dékánhelyettesnek. Az előzményekről, az együttműködés létrejöttéről, a két fiatal tapasztalatairól, a kutatási gyakorlat hasznáról, hozadékairól, valamint a további kapcsolatépítés lehetőségeiről is beszélgettünk.

 

Schweier Rita írása

 

„2019-ben egy négy fős csapattal látogatást tettünk az USA-ban, dékán úr vezetésével. Az volt a célunk, hogy a világ vezető egyetemeivel kollaborációkat hozzunk létre. A Mayo Klinikán már létezett magyar kontaktunk, dr. Morava Éva és dr. Kozicz Tamás professzorok személyében, akikkel a korábbiakban is remek kapcsolatot ápoltunk, ám kétoldali szakmai megállapodás nem született köztünk. Először az oktatás területén léptünk előre, dr. Gaszner Balázs kollégámmal egy-egy hétig a Mayon anatómiát tanítottunk. A koronavírus-járvány kissé megakasztotta az építkezés folyamatát, ám lecsengése után dr. Morava Évát kineveztük professzornak, dr. Kozicz Tamás pedig vendégprofesszor lett nálunk, az Anatómiai Intézetben. A következő lépés a hallgatók kijuttatása volt, amit egy nagyon hosszú adminisztrációs folyamat előzött meg” - sorolta az előzményeket dr. Reglődi Dóra.

Mint mondta, dr. Morava Éva komoly kutatási háttérrel is rendelkezik amellett, hogy genetikus és klinikus, dr. Kozicz Tamás pedig főként kutatóként dolgozik. Mindketten vezetnek labort, így tudott a két hallgató kijutni. A hat ötödéves MD-PhD-hallgató közül válogatták ki őket, a legkiválóbb ötödéveseket, akiknek már volt tudományos közleményük is. Dr. Reglődi Dóra hozzátette: céljuk volt az is, hogy a diákok által megszerzett tudás egy ideig – legalább a PhD időtartamára – az orvoskaron maradjon.

Szabó Evelin dr. Kozicz Tamás, Bosnyák Inez pedig dr. Morava Éva kutatócsoportjába került. A Mayo Klinika „research trainee” pozícióban fogadta őket. Inez - a vízummal kapcsolatos nehézség miatt - egy héttel később tudott megérkezni Rochesterbe, de kutatási gyakorlatát ez nem hátráltatta.

„Először el sem hittem, hogy engem választottak, csak akkor tudatosult bennem, amikor az első online beszélgetés megtörtént a kinti professzorokkal. A témavezetőim és a családom is nagy lehetőségnek tartották, mindenki örült neki” - mesélte meghatottan Szabó Evelin.

Evelin három éve TDK-hallgatója az Élettani Intézetnek, témavezetői: dr. Zelena Dóra professzor asszony és Péliné dr. Kovács Anita adjunktus. Pszichiátriai betegségek preklinikai modelljeivel foglalkoznak. Evelin két projektben vesz részt: az egyikben egy patkány depressziómodellen a prolaktin-releasing peptid (neuropeptid) szerepét vizsgálják, a másikban pedig – ami a poszttraumás stressz-zavar modellje egéren - a metabolikus aspektusokat kutatják. Mint mondta, dr. Zelena Dóra és dr. Kozicz Tamás egy korábbi kutatási együttműködés során dolgoztak már együtt, így egy olyan témát igyekeztek találni a számára, amelyet itthon is lehet hasznosítani: ez volt a mitokondriális funkció vizsgálata a pszichiátriai és a genetikai betegségekben.

Evelin megtanulta a Mayon használt mitokondriális méréseket: a mitokondriális légzési lánc komplexeinek, illetve a citrát-szintáz enzim aktivitásának a mérését, valamint a SoNar intracelluláris szenzor használatát. A vizsgált minták a betegek bőrbiopsziáiból származó kötőszöveti sejtek voltak, ezek sejtkultúrában való tenyésztésével foglalkozott. Mivel az élettanon nem foglalkozott sejtkultúrákkal, ezért ez új perspektívákat nyitott előtte. Mint mondta, a kint tanult mitokondriális mérési technikákat az itthoni kutatási projektekbe is integrálni lehet, adottak hozzá a feltételek.

„A pszichiátriai betegségek nagyon egyéniek, sokszor nem értjük pontos hátterüket,  patomechanizmusukat, ezért is fontosak az állatkísérletek, mert bizonyos anyagok használatával befolyásolni tudjuk az adott betegség tüneteit. A kutatás végén remélhetőleg klinikai haszna is lesz a tevékenységünknek, hosszú távon még akár a gyógyszerfejlesztésig is eljuthatunk” - indokolta a motivációját.

Bosnyák Inez az anatómia szigorlatát követően kezdett demonstrátorkodni, majd később TDK-zni az Anatómiai Intézetben. Kutatási tevékenységét az előző tanév szeptemberétől MD-PhD- hallgatóként folytatja dr. Reglődi Dóra professzor asszony, dr. Váczy Alexandra adjunktus és dr. Atlasz Tamás docens irányítása alatt. Fő témája egy optimális iszkémiás retinopátiás egérmodell kialakítása, mellette vizsgálja egy növényi hormon lehetséges jótékony hatását a retina oxigénhiányos állapotában, valamint a PAC1R védő szerepét a különböző szemészeti, gyulladásos kórképekben. Dr. Morava Éva kutatócsoportja, amihez csatlakozott, bizonyos típusú glikozilációs rendellenességek szívműködéssel kapcsolatos manifesztációinak a patomechanizmusát is vizsgálja, és lehetséges terápiás szereket is tesztel.

Mint magyarázta, a fehérjékre alapesetben cukrok rakódnak, így tudnak megfelelően működni, azonban a veleszületett glikozilációs rendellenességekben (CDG-k) szenvedők nem tudják megfelelően rögzíteni ezeket a cukrokat vagy cukorláncokat. Mivel glikoziláció minden sejtben és szövetben zajlik, ezért a CDG-ben szenvedő gyermeknek vagy felnőttnek a teste legkülönbözőbb részein lehetnek tünetei, beleértve az agyat, az idegeket, az izmokat, a májat, vagy az immunrendszert. A kinti kutatócsoport tagjai a betegek bőrbiopsziájából származó sejtekkel különböző méréseket végeznek a magasan glikozilált fehérjék szintjét mérve, továbbá különféle genetikai kutatásnak vetik alá őket.

Számára lenyűgöző volt, hogy a bőrbiopsziából származó sejteket visszaprogramozták őssejtekké, majd ezekből dobogó szívizomsejtet differenciáltak. Ebben a betegségtípusban ugyanis a kiegészítő terápia minden tüneten enyhít, kivéve a szívet érintő problémákat. A módszer segítségével új terápiás lehetőségeket tudnak tesztelni. Inez számos olyan labortechnikát is tanult, amelyeket itthon is hasznosítani tud. Bepillantást nyerhetett a CDG-s betegek ellátásába is, több alkalommal is részt vehetett szakrendelésen.

Esetleírásaikból egy-egy első szerzős cikk is születik, várhatóan a jövő év elején.

Inez cikkében egy úgynevezett ALG1-CDG-s kislánnyal foglalkozik. Mint mondta, nála az izomgyengeség, az epilepszia, a hallás- és látáskárosodás is megjelent. Mivel ezek a glikozilációs jelenségek gyakran szemészeti következményekkel is járnak, ezért - eredeti kutatási témájához kapcsolódva - ebben is elmélyedt, már csak azért is, mivel ez egy kevéssé vizsgált terület. A gyermek bőrbiopsziájából származó sejtekkel különböző labortechnikákat is végeztek, mert a leggyakrabban használt diagnosztikai módszer nála nem mutatta ki a betegséget, holott nagyon súlyos tünetei voltak.

Evelin is egy ritka genetikai betegséggel küzdő kislány esetét dolgozza fel, akinek veleszületett foszforizációs zavara van. Bár ez a genetikai variáns egy nagyon súlyos kórképet szokott előidézni, itt csak enyhék a tünetek úgy a halláskárosodást, mint a motoros elmaradást illetően, aminek az okát egyelőre nem tudják. Mint mesélte, az ilyen betegségben szenvedő gyerekek fejlődésében az első néhány hónapban még nincs semmiféle számottevő eltérés, azonban az első életévükben általában már jelentkezik egy alacsony vércukorral és májelégtelenséggel járó epizód, ami miatt a kicsik a sürgősségi osztályokon szoktak kikötni. A súlyos tünetűek az addig megszerzett készségeiket kétéves korukra elvesztik, és életük végéig gondoskodásra szorulnak.

Mindketten hangsúlyozták, hogy a Mayo Klinikán nagyon jól felszereltek a laborok, ám mindaz, ami ott, az itthon is megvalósítható. Mesélték, hogy a több mint háromszintes klinikaépület olyan, akár egy múzeum, vagy egy bevásárlóközpont, mert a földszint alatt, az egyes klinikarészek között boltok és kávézók is vannak. Szabadidejükben bejárhatták Rochestert, sétálhattak a szállásuktól tíz percnyire található, szépséges tó körül, és megtekinthették Minneapolis főbb nevezetességeit is.

„Dr. Morava Éva és dr. Kozicz Tamás a jövőben is várja a hallgatóinkat kutatási gyakorlaton a Mayo Klinikán, kintlétüket a dékáni vezetés is támogatni fogja. A Harvard Egyetemmel is létrejött oktatási kapcsolat, dr. Fischer Krisztina vendégprofesszora lett a pécsi orvoskarnak, közreműködésével több oktatásfejlesztési kurzus is elindult. Sokféle hallgatói programot tervez megvalósítani a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának új elnöke, dr. Horváth Gábor is, aki az eddig felgyűlt tapasztalatokból szeretne tovább építkezni, így többféle lehetőség is vár a fiatalokra” - összegezte a jövő terveit dr. Reglődi Dóra.

Fotó:

Verébi Dávid