Nívós előadások és poszterek a 30 éves Magyar Idegtudományi Társaság pécsi konferenciáján

2024. február 8.

"International Neuroscience Conference Pécs 2024" címmel rendezett konferenciát a Magyar Idegtudományi Társaság a pécsi orvoskar új aulájában január 25-26-án. A nívós szakmai találkozót érdekes tárlatok és programok is színesítették.

Az 1993. január 21-én alakult Magyar Idegtudományi Társaság (MITT) épp harminc éve tartotta első konferenciáját Pécsett, első elnöke dr. Lénárd László professzor volt. Jelenleg is egy pécsi professzor tölti be az elnöki posztot, dr. Hernádi István. Az idei, ünnepi találkozót is a baranyai megyeszékhelyen szervezte meg a PTE Általános Orvostudományi Kara, az INC2024 elnökei dr. Helyes Zsuzsanna és dr. Zelena Dóra professzorok voltak.

Dr. Lénárd László, a PTE ÁOK Élettani Intézetének emeritus professzora plenáris előadásában a MITT első harminc évét foglalta össze. Mint mondta, egy egyesület története egybefonódik a tagjai történetével. A MITT megalakulását még igen, ám fejlődését már nem segíthette a magyar idegtudomány egyik kiválósága, dr. Szentágothai János, akinek nevét a Szentágothai János Kutatóközpont is őrzi. Megemlékezett dr. Ábrahám István professzorról, az Élettani Intézet egykori vezetőjéről is, aki megálmodta a Nano-Bio-Imaging Központot, amit 2021-ben adtak át a pécsi orvoskar új elméleti tömbjében.

Nagy népszerűség övezte, egyben el is gondolkodtatta a résztvevőket a Pécsett végzett, de már sok éve Amerikában tevékenykedő, Agydíjas dr. Buzsáki György professzor előadása, aki az agy irányító, a kinti jeleket nem pusztán kódoló-értelmező szerepéről beszélt. Mint ismert, a témában könyve is megjelent „The Brain from inside out” címmel.

Az újragondolás és újraértékelés, a más kontextusba helyezés volt a célja az Oxfordból érkezett dr. Molnár Zoltán professzor előadásának is, aki az agy huzalozásának fejlődéséről beszélt, evolúciós szemszögből is vizsgálva a kérdést, hangsúlyozva az alapkutatás fontosságát. Mint mondta, az agykéreg hatodik rétegének valódi jelentőségét még nem tárták fel, ezért is lényegesek a további vizsgálatok.

„Hiába az ezerféle technika, alapkutatás nélkül nem lesz valódi előrelépés” - ugyancsak ez a gondolat állt a koppenhágai egyetemről érkezett, Agydíjas dr. Jes Olesen professzor előadásának fókuszában is, amit „Translating migraine from man to animal” címmel hallhattak.

A nagy érdeklődésre utalt, hogy a péntek estébe nyúlt, utolsó plenáris előadó, a Varsóból érkezett dr. Ewelina Knapska szociális kapcsolatokról szóló előadása alatt is tele volt az előadóterem.

A tudományos program fontos részét képezte a poszterszekció, amihez a dr. Romhányi György aula kiváló teret biztosított. A kiállított munkák magas színvonalúak voltak, a résztvevők alaposan felkészültek, összesen 25 díjjal jutalmazták őket.

A konferencián tárlatot is láthattak a résztvevők Katatics Zsuzsa, valamint a pécsi orvoskaron és a művészeti karon tanuló hallgatók munkáiból.

Katatics Zsuzsa a „Villanások” címet adta a kiállításának, ami olajfestményeiből és grafikáiból állt össze. Katatics Zsuzsa nyugdíjas, de még aktívan dolgozó, általános iskolai tanár. A Pécsi Tanárképző Főiskolán a biológia-technika szakot, majd Szegeden a rajz szakot is elvégezte. 2007-ben képzőművész-terapeuta diplomát szerzett a PTE Művészeti Karán. 22 éve alkotóműhelyt működtet Dombóváron, ahol jelenleg él. Hobbija az olajfestés, de érdekli a grafika is. Több mint 300 művét eddig 32 önálló kiállításon mutatta be. Művészi inspirációja fakadhat abból, hogy dolgozott a PTE ÁOK Anatómiai Intézetében, a Dombóvári Kórház kórbonctanán, családjában is vannak orvosok, és maga is biológiatanár. Kiállításának alapötlete az emberi test részeinek, részleteinek önálló művészi értelmezése. Alkotásai nem tanulmányrajzok, hanem vizuális képzetek egyéni, sajátos megközelítésben, kötöttségektől mentes, szabad absztrakciók.

„Fájdalomnarratívák és művészeti leképezés” volt a címe annak a tárlatnak, ami a PTE Művészeti Kar hallgatóinak az alkotásaiból nyílt. Dr. Nyilas Márta, a PTE Művészeti Kar Képzőművészeti Intézetének professzora és dr. Csathó Árpád egyetemi docens, a PTE ÁOK Magatartástudományi Intézetének igazgatója ugyanis ezzel a címmel hirdette meg szabadon választható kurzusát, melynek során Boda Kamilla pszichológus strukturált interjúkat készített krónikus fájdalommal élő betegekkel. Az interjú kérdései a betegek által megélt krónikus fájdalom affektív, társas és fizikai aspektusára is kiterjedtek. Ezután a hallgatók szabadabb értelmezésben hozták létre műveiket, amelyek - fotódokumentált formában - akár nem-verbális kommunikációs eszközként is működhetnek orvos és betege között.

A harmadik tárlat a pécsi orvoskar Transzdiszciplináris Kutatások Intézetében indított  „Kreatív Kalandok – Manuális Készségfejlesztés”, illetve az angol nyelven tartott „Creative Adventures – Manual Skill Development” kurzusokon készült alkotásokat mutatta be. A kurzus alternatív módon, a népművészeti tevékenység által fejleszti az orvostanhallgatók kézügyességét. Mivel az érdemjegyért beadandó műveket is kell készíteni, így pontosan nyomon követhető, hogy a hat hét során a diákok milyen óriásit fejlődnek. A kiállítás arra fókuszált, hogy ezt a fejlődéstörténetet közérthetően és minél látványosabban mutassa be. A kurzus megálmodója dr. Szentpéteri L. József címzetes egyetemi tanár, népi tárgyalkotó iparművész.

A szimpózium szervezői közt volt dr. Boros János, a PTE filozófiaprofesszora is, akinek fia, Boros Misi, a Virtuózok című televíziós tehetségkutató első szériájának győztese nagy sikerű zongorakoncertet adott a gálavacsorán.

Borítókép:

Verébi Dávid