Kihívások előtt a kórházi gyógyszerészet

2018. május 4.

Tisztázatlan felelősségi és kompetenciakérdések, munkaerőhiány, rendezetlen finanszírozási és infrastrukturális helyzet - ezek is jellemzik a kórházi gyógyszerészetet, így a feladat nem egyszerű: rendszerszintű átalakítás kell.

Miközben az értékalapú gyógyszerfejlesztés és a tapasztalatok visszacsatolásának záloga egyaránt az informatika, a legkevesebb informatikailag hozzáadott értéket változatlanul az egészségügy hordozza, ahol a PC-n még mindig a "papírkomputereket" értik - mondta prof. dr. Botz Lajos, a Magyar Kórházszövetség XXX. Kongresszusának Klinikai gyógyszerészeti blokkjában. A Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetének igazgatója szerint az egészségügy nem "adatosított", a beavatkozások nem hitelesen dokumentáltak, és az intézmények nem hoznak létre és nem kezelnek saját adatvagyont.

Az infotechnológiának azért is kiemelt a szerepe, mert a klinikai gyógyszerészetben a beteg nyomon követése és annak teljes dokumentáltsága, a minőségbiztosított, adekvát, monitorozott gyógyszerterápia a fejlődés záloga - idézett egy idei, 21 kórház részvételével készült kutatást a professzor. Mindez azonban álomnak tűnik, hiszen egyelőre az alapfeladatokra sincs ember, mert bár nőtt a klinikai gyógyszerészek száma, még mindig kétszázan hiányoznak a rendszerből.

Ugyancsak hiátus van hiteles és transzparens adatokból: a betegek gyógyszerterápiája teljes körűen nem dokumentált, informatikailag nem adatosított, a rossz bejelentési hajlandóság miatt arról sincsenek valid adataink, hogy mennyi a gyógyszereléssel összefüggő nemkívánatos esemény, és égetően hiányzik a rendszerből a visszacsatolás - összegezte Botz Lajos. Hozzátette azt is, hogy mindez nem csupán egy ágazati szakma problémája, a megoldás közegészségügyi-, kórházüzemi-, és betegérdek.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) rengeteg új lehetőség és információ rejlik - reflektált a pécsi egyetem professzorának felvetéseire Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója. Elismerte, hogy a mindennapi gyakorlatban olyan új irányok és entitások jelennek meg a biosimilar-ektől a génterápiáig, amelyek valamennyi szereplőtől hatékonyabb gondolkodást kívánnak, ugyanakkor úgy vélte, ezeknek a nóvumoknak a gyógyszerész- és orvosképzésben is meg kellene jelenniük.

Az egyedi dobozazonosító rendszer bevezetésével kétféle biztonsági elem kerül jövőre a dobozokra: egy egyedi azonosító és egy manipulálás elleni eszköz, amely megakadályozza, hogy a skatulyát kinyissák, és mást tegyenek bele - folytatta előadását a főigazgató. A szisztéma a gyógyszerbiztonságot igyekszik garantálni, ugyanakkor hatalmas működési költsége van, amelyet a gyártók és a forgalmazók viselnek, ennek következtében - gazdasági szempontok miatt  - gyógyszerek tűnhetnek el a piacról - fogalmazta meg félelmeiket Pozsgay Csilla. Mint mondta, ez elsősorban a generikumokat veszélyezteti, azok közül is a kisforgalmú készítményeket, amelyek esetenként nem, vagy csak nehezen pótolhatóak másik gyógyszerrel.

Hozzátette, az OGYÉI szeretne még idejében mindennek elébe menni és feltérképezni, melyek azok a készítmények, amelyeknél felmerül a törlés.

Jelentős méretbeli különbség lesz az új, azonosítóval ellátott dobozoknál, ami a kórházi gyógyszertárakban logisztikai kérdéseket is felvet, mind a szállítás, raktározás, és patikai elhelyezés tekintetében - hívta fel a figyelmet a főigazgató, azt is megemlítve, hogy bár a szabály úgy rendelkezik, hogy a vényköteles patikaszereken kell egyedi azonosítót alkalmazni, azonban mivel uniós direktíváról van szó, előfordulhat, hogy a nem receptköteles gyógyszereken is feltűnnek a biztonsági elemek.

Az elmúlt években jelentős kórházi gyógyszerészi létszámnövekedés volt tapasztalható, míg 2014-ben 366 fő dolgozott klinikákon és kórházakban, addig ez a szám mára 480-ra emelkedett - mondta Hankó Zoltán, aki szerint mindez nemcsak az egészségügyi béremelésnek, hanem a szakképzés átalakításának, a Than Károly ösztöndíjnak, valamint annak is köszönhető, hogy 2017-ben véglegesen, jogszabályban is rendezték a kórházi gyógyszerészek jogállását.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke beszámolt arról is, hogy a hivatásrend 2018-ban elfogadott cselekvési programjában a kórházi gyógyszerészek önálló fejezettel jelennek meg, a kormánnyal is megkötött megállapodás 12 pontjának egyike kifejezetten és célzottan kórházi gyógyszerészet jövőjével foglalkozik.

A kamara is létszámbővítést sürget, emellett a kórházi, klinikai gyógyszerészi státusz és kompetenciák jogszabályi definiálására szükség lenne, ennek részeként nemcsak a betegágy melletti tevékenységben, hanem a gyógyszeranamnézisben is biztosítva a kollégák részvételét. Úgy vélte, népegészségügyi jelentősége lenne egy olyan lakossági gyógyszerellátási rendszer kialakításának, amelyben a közforgalmú és klinikai gyógyszerészek együttműködnek, és lehetőség van az intézményt elhagyó betegek gyógyszerészi gondozásának átadására. Hankó Zoltán úgy vélte, az államosított kórházi háttér jó lehetőséget ad egy egységes intézeti gyógyszertári modell kialakítására.

Az új dobozos gyógyszerek elhelyezésével valóban lehet probléma, hiszen az OGYÉI 2016-17-ben végzett felméréséből, amely a jelenlegi intézeti gyógyszertári infrastruktúra személyi és tárgyi feltételeit vette górcső alá, az is kiderült, hogy hiába rendelkezik jogszabály az építészeti feltételekről, a valóságban egy négyzetmétertől 260 négyzetméterig terjednek a raktárméretek, a salgópolcos tárolástól automatizált rendszerekig - számolt be az adatokról Mike László, országos tisztifőgyógyszerész.

A komplett, átfogó felmérés sok esetben mutatta a szabályozási keretrendszer és a valóság diszkrepanciáját. Míg a jogszabály tiltja a kórházba behozott gyógyszert, arra a kérdésre, hogy amennyiben a beteg ragaszkodik korábbi orvosságaihoz, ám azok nem állnak rendelkezésre a kórházi patikában, a 104 válaszadó gyógyszertárból mindössze 34 reflektált úgy, hogy beszerzi a készítményt, 42 esetben viszont engedik, hogy a beteg a saját készleteit használja. Utóbbiaknak csupán 20 százaléka használ terápiás lapot, ami viszont szakmailag ajánlott. A felmérésben részt vevő intézmények közül 22 nyilatkozott úgy, hogy teljes körűen ellátja a beteget gyógyszerrel, 50 nem látja el, 32 gyógyszertárból viszont nem érkezett válasz. A főgyógyszerész azt vélelmezte, hogy utóbbiaknál szakhatósági szempontból nem megfelelő ez a tevékenység.

Hozzátette azt is: a transzparencia és a betegbiztonság megköveteli, hogy a behozott gyógyszer és a gyógyszereléshez kapcsolódó dokumentáció kérdésére "egyszer és mindenkorra, végérvényesen pontot tegyünk" - szögezte le.

Nagy hiányosságokat tapasztaltak az egységes minőségbiztosítás területén, és szembesültek az alap- és szaktevékenységek tárgyi feltételeinek a problámájával is. Miközben elöntenek bennünket az informatikai szoftverek és applikációk - amelyek minősítése és notifikálása elengedhetetlen -, nem látszanak pontosan a szakmai irányok - sorolta Mike László.

A humánerőforrás adatok azt mutatták, 14-15 kórházi gyógyszertárban heti 4-20 órában dolgoznak vezető státuszú gyógyszerészek, azonban kérdés, hogy a teljes szakmai kontroll félállásban biztosítható-e egy 100-200 ágyas gyógyintézetben. A felmérés szerint 484 gyógyszerész dolgozik a kórházi ellátórendszerben, az átlagos életkor 47 év, de az is látszik, hogy a 24-29 éves korosztály megmozdult a korfában. Miközben az MGYK szerint 1200 gyógyszerész kellene az alap- és szaktevékenységhez, az OGYÉI úgy látja, hogy ha 200 ágyanként egy gyógyszerészi felügyeletet tudna biztosítani a hazai ellátórendszer, akkor 340-350 gyógyszerész integrálása kellő biztonsági garanciát jelentene kórházi gyógyszerelés szempontjából.

Papír és elektronikus rendelési folyamatokkal egyaránt találkoztak a kézi és automatizált rendszerekkel dolgozó intézményekben, a rendelés egyéni értelmezése, a szakmai irányelvek hiánya, a jogszabályi rendezetlenség, vagy ezek különféle értelmezése sok feszültséget szül a rendszerben.

Bár a kórházi gyógyszerészet és gyógyszerelés záloga a betegágy melletti tanácsadás, ennek alkalmazási gyakorisága mindössze egy százalék; 650-700 ágyon folyik - összegezte végül Mike László, aki szerint a felmérés eredményeiből az OGYÉI azt a következtetést vonta le, hogy ha az adminisztratív és logisztikai tevékenység felől a valódi gyógyszerészi tanácsadás irányába tudnának elmozdulni, az egyértelműen erősítené a betegbiztonságot és a transzparenciát.

Forrás

pharmaonline.hu

Az elem már a listában van!
Nem tehet be a listába 5-nél több elemet!
Sikeresen mentve
Hiba a mentés során!