Hírek

Sajtószoba - 2018. január 15, hétfő

Új diagnosztikai lehetőség a mesterséges megtermékenyítésben

A mesterséges megtermékenyítés során mindig komoly kérdés, hogy mely embrióknak van a legtöbb esélyük arra, hogy az anyaméhben fejlődésnek induljanak. A mesterséges megtermékenyítés talán legalapvetőbb orvosetikai kérdése annak eldöntése, hogy a megfogant embriók közül melyeket ültessék be az anya méhébe.

Az egyik vizsgálati eljárás során a néhány sejtes embrióból még az édesanyába történő beültetés előtt egyetlen sejtet kiemelnek, és azon részletes genetikai elemzéseket végeznek - így akár súlyos örökletes betegségek is kizárhatóak. Ez az eljárás azonban szintén elvezet az orvostudomány etikai határáig, hiszen a mintavételnek kockázatai is vannak.

Dr. Kovács L. Gábor professzor és kutatótársai pécsi laboratóriumaikban másik módszert választottak. A mesterségesen megtermékenyített embriók folyadékkörnyezetét vizsgálják a modern genetika, a molekuláris diagnosztika, a mikrochip-technológia és a fehérje-, illetve nanokémia módszereivel. Ez a tápfolyadék az embrió anyaméhbe történő beültetését követően életet nem hordoz, feleslegessé válik, és az eljárás során egyszerűen eldobnák.

A tápfolyadék-diagnosztikai eljárások alapja az, hogy az alatt a néhány nap alatt, amíg az embrió a tápfolyadékban él, mikronyomokat hagy a környezetében. Ezek egyike-másika értékesen egészítheti ki a manapság rutinszerűen alkalmazott mikroszkópikus vizsgálatokat. E diagnosztikai módszerek kivitelezése rövid időt vesz igénybe, így közvetlenül az embrió beültetése előtt elvégezhető a vizsgálat.

Hosszú távon a Pécsi Tudományegyetem kutatói által szabadalmaztatott új diagnosztikai eljárások a manapság rutinszerűen elérhető 30%-os eredményesség helyett akár 50%-ra is emelhetik a beültetés sikerességét.

Forrás

tudomanyplaza.hu

Hírarchívum